Talajvíznyomás elleni szigetelés

A talajnedvesség elleni szigetelés egy vízszintes és egy függőleges részből áll. Ha a függőleges rész a vízszintes szigeteléssel egyidejűleg, szigetelést tartó falra készül, akkor teknőszigetelésről beszélünk, ha függőleges szigetelés a külső határoló falak (pincefalak) elkészülte után, annak külső oldalára kerül, akkor utólag készített szigetelésről van szó. Ez esetben a szigetelés védelméről szigetelést védő fal, vagy más mechanikai védelmet biztosító réteg gondoskodik. A szigeteléshez minden esetben kapcsolódik egy talajszint feletti rész függőleges szakasz, a lábazati szigetelés, ami az épület homlokzatának talajszint feletti elhelyezkedő, alsó részét védi legalább 30 cm magasságig.

A szigetelés

• az összes épületszerkezetet védje a talajvíz hatásától,

• mindig felületfolytonos és összefüggő legyen,

• mindig két szilárd szerkezet közé legyen beszorítva,

• esetében a hidrosztatikai terhelést az erre méretezett szerkezet veszi fel,

• a rá ható terhelést a szigetelőérték romlása nélkül viselje el,

• felső síkját a mértékadó szintig kell felvezetni,

• a mértékadó talajvízszint felett talajnedvesség elleni szigetelésként folytatódhat,

• a lábazati szigeteléssel felületfolytonosan összeépítve legyen kialakítva.

A nedves üzemű helyiség padlója alatt külön használati víz elleni szigetelést is kell készíteni, ami a talajnedvesség elleni szigetelés felett elhelyezkedő szerkezeteket (pl.: hőszigetelés, aljzat, oldalfal) felülről, illetve oldalról védi.

A rétegvizek szigetelésre és épületszerkezetekre gyakorolt hidrosztatikai nyomását, megfelelő és hosszútávon megbízhatóan működő, szivárgó rendszerek elhelyezésével lehet csökkenteni.

A talajvíznyomás elleni szigetelések aljzatánál, egyes talajtípusok esetében, a talajvízszint süllyesztésekor, számolni kell talajlazulással, kiüregelődéssel is. Ilyen esetekben csak akkor lehet megfelelő talajvíznyomás elleni szigetelést készíteni, ha az aljzatbeton vasalt és az esetleges mélyítések és aknák szerkezetének kialakításánál ezzel számoltak.

A talajvíznyomás elleni szigetelés vízszintes szakaszának aljzatát legalább 10 cm vastag C12 minőségű, kavicsfészektől és kiálló szemcséktől mentes betonból kell készíteni, és felületét léccel lehúzás után fa simítóval lesimítani.

A talajvíznyomás elleni szigetelés függőleges szakaszának aljzatát legalább 12 cm vastag kisméretű téglából 2,5 m-ként erősítő pillérrel falazva, vagy legalább 20 cm vastag vasalt és kibetonozott zsalukőből falazva kell kialakítani, majd cementhabarccsal simára kell dörzsölni, vagy vékonyan felhordott cementvakolattal vakolni. A felületen a falazás egyenetlenségéből adódó síkfogasság nem megengedett.

Agresszív talajvíz esetén az aljzatnak megfelelő vegyszerállóságúnak kell lennie.

A pozitív sarkokat min. 2 cm szélességben ívesre, vagy a csatlakozó felületekhez képest 45º-os szögben le kell csiszolni, a negatív sarkokban cementhabarcsból, bitumenes habarcsból vagy Icopal SIPLAST KIT® Speed INSULATION SBS* tömítőtapasszal 3-4 cm-es sugarú hajlat alakítandó ki.

A szerkezeti dilatációkat úgy kell kialakítani, hogy azok a szigetelésben kialakított dilatációnak, illetve a szigetelésbe beépített dilatációs elemnek megfelelő helyet és rögzítési lehetőséget biztosítsanak.

Az aljzatot tisztítás és portalanítás után modifikált bitumenes alapozóval kell bevonni, ez a folyamat a felület kellősítése. Száraz aljzat esetén az Icopal SIPLAST PRIMER Speed^® SBS kellősítőt, nedves aljzat esetén Icopal ELASTO-PRIMER kellősítőt kell használni.

A talajvíznyomás elleni szigetelés csak poliészterfátyol, vagy üvegszövet betétes sbs-modifikált bitumenes lemezből készülhet, az alkalmazott termék típusától függő rétegszámban. Legalább 4 mm vastag sbs-modifikált lemez alkalmazása szükséges min. 2 rétegben elhelyezve.

Oxidbitumenes lemezzel talajvíznyomás elleni szigetelés készítéséhez nem alkalmazható!

A szigetelés csak száraz időben végezhető, amikor a levegő és az aljzatok hőmérséklete is meghaladja a +5 ° C hőmérsékletet, illetve ha a munkakezdés előtt 12 órán át a léghőmérséklet legalább +5 ° C volt.

A bitumenes lemezt a kellősített felületre, vagy az előző munkamenetben elhelyezett bitumenes lemezre, PB üzemű lángolvasztó (vagy elektromos, forrólevegős) berendezéssel, a lemez alján lévő bitumenes felület megolvasztását követően a lemez teljes felületű leragasztásával (azaz teljes felületű lángolvasztással leragasztva), illetve lábazati részek felső pereme alatt dübeles, leszorító profilos rögzítéssel kell beépíteni.

Függőleges felületek esetén a teljes felületű ragadás érdekében a bitumenes lemezeket karton-, vagy pvc hengerre kell feltekerni, és alulról felfelé haladva a hengert a falfelületre szorítani. Így a megolvadó bitumen biztosítja a teljes felületű feltapadást. Függőleges felületen a szigetelés csak függőleges irányban készülhet és legfeljebb 2 m hosszú szigetelőlemez darabokból kell a szigetelést kialakítani.

Vízszintes felületek esetén a szigetelőlemezek bármely irányban elhelyezhetők, azonban több réteg elhelyezése esetén a rétegek azonos irányúak legyenek.

A szigetelés valamennyi rétegének hólyag- és ráncmentesnek kell lenni. A bitumenes lemezeket teljes felületen kell az aljzathoz és egymáshoz rögzíteni (ragasztani illetve lánggal olvasztani). Az első réteg bitumenes lemezeket minden esetben teljes felületű lángolvasztással kell a kellősített felületre, illetve az előzőleg elhelyezett szigetelőlemezre elhelyezni.

A szigetelő lemezek hossztoldásai legalább 15 cm szélesek, az átlapolások legalább 10-15 cm szélesek legyenek, kivétel, ha az alkalmazott termék ettől eltérő átfedő, illetve toldósávval rendelkezik. Kétrétegű szigetelés esetén az egyes rétegek átlapolásait fél lemezszélességgel eltolva kell készíteni, három réteg alkalmazása esetén az eltolás 30-34 cm legyen.

A hajlatoknál a szigetelést meg kell erősíteni. Ez úgy történik, hogy a szigetelés rétegei közé min. 50 cm széles erősítő (vértező) sávot teszünk be. Toldás a hajlatban nem lehet, attól legalább 25 cm-re kell az első toldást elkészíteni.

A csatlakozó szerkezetek eltérő mozgása esetén a várható mozgás mértékének megfelelően kialakított, a mozgásokat felvenni képes, és a szigetelés folytonosságát biztosító, a víznyomásnak tartósan ellenálló dilatáció kialakítása szükséges

A csőátvezetéseket a szigeteléshez vízhatlan kapcsolatot biztosító szorító acélperemes köpenycsöves szerkezettel kell kialakítani. A köpenycsövet a szigetelési munkák előtt kell elhelyezni, úgy, hogy a fogadó acélperem a szigetelés aljzatával egy síkban legyen.

A különböző időben és egymáshoz csatlakoztatva készülő lemezrétegek vízhatlan összedolgozásának fontos előfeltétele, hogy a lemezvégződések tiszták, épek és szárazak legyenek, ezért a csatlakozó lemeztúlnyúlásokat külön védő lemezsávval kell borítani. Falszigeteléshez való utólagos csatlakozás esetén a vízszintes falszigetelés túlnyúló, legalább 15 cm hosszú lemezrétegeit a szennyeződéstől meg kell tisztítani, az esetleges nedvességet ki kell szárítani.

A szigetelést a kivitelezési munkák technológiai folyamatainak (pl. anyagmozgatás és tárolás), valamint a rákerülő szerkezetek függvényében védőréteggel kell ellátni. Védőrétegként -a terheléstől és igénybevételtől függően- alkalmazható min. 3 mm vastag bitumenes lemez, bitumenes zárólemez, min. 8 mm vastag gumiőrlemény lemez továbbá ezek valamelyikére elhelyezett védőbeton. A védőréteget a szigetelés elkészítése után rögtön el kell helyezni, hogy a további munkák végzése során a szigetelést megvédje a káros mechanikai hatásoktól és a szennyeződéstől, egyben elválasztó-csúsztatóréteget is biztosítson.

A szigetelésre ható felületi nyomás a 400 kN/m2 értéket nem haladhatja meg. Amennyiben a felületi nyomás értéke meghaladja a 400 kN/m2 értéket, akkor ezeken a részeken a bitumenes lemezhez szorítóperemmel vízhatlanul csatlakoztatott acéllemez szigetelést célszerű tervezni (pl.: a pillérek alatt).

A szigeteléshez kapcsolódó segédanyagok és szerkezetek kialakítása feleljen meg az arra kidolgozott szabványnak, szakmai irányelveknek.

A csomóponti, rétegrendi rajzok .pdf formátumban ide kattintva letölthetők. .dwg formátumban pedig az alábbi rövid űrlap kitöltésével érhetők el.